Egy ajtó, mögötte sok Ágnes

Amolyan "homlokracsapós" felvétel, biztos sok régi Vidi-szurkoló reagál így: tényleg, ezt láttam, hol is volt?! Nem csoda, ha ismerős, aki elsétált valaha a régi főlelátó alatt, vagy várta a csapatot a parkolóban, biztosan látta az ajtót, amelyre egy ma már letűnt kor divatja szerint kovácsolták a "beszélő rácsot". Műkincsnek túlzás lenne nevezni, mégse bánnánk, ha előkerülne valahonnan, félő, erre kevés az esély. Pedig egy majdani Vidi-múzeumban tuti helye lenne az ajtórácsnak, amely névjegynek is megteszi: nehogy már valaki azt higgye, nem az 1941-ben alapított Videoton SC sportolói lakoznak az épületben...

Lebbentsük fel a fátylat az ifjabbak, vagy a rövid memóriájúak kedvéért a "titokról": ez a rács a régi, a stadion felújításakor elbontott ülőhelyes lelátó aljában található kis helyiség ajtaját díszítette. Aki belépett a stadionba a mai sorompós kapu felől és elsétált az öltözőépület bejárata felé, balra szinte rögtön elsőként ezt az ajtót láthatta. Nem közvetlenül a szertárra nyílt, de a kis szoba, ami mögötte volt, a szertárral állt összeköttetésben, így aztán megfordulhatott benne mindenki, aki csak labdába rúgott a Vidiben valaha. Önmagában persze nem ez a helyiség most a témánk, de a "Videoton SC 1941" feliratú rácsozat által védett üvegajtó olyan zugra nyílt, ami egy másik emlékünk kapcsán is jelentős szereppel bírt. Itt tárolták ugyanis a Mohai Ágneseket.

Mennyi remek sóstói meccsről indultunk úgy haza a nyolcvanas években, hogy az eredményjelzőn a Szép volt fiúk! felirat helyett, esetleg után a "Videoton sportolók itala a Mohai Ágnes!" reklámszöveg virított. Mint minden reklám, ez sem győzte meg a józanul gondolkodó többséget, nehezen képzeltük el, ahogy zöldüveges ásványvízzel koccintanak a fiúk a Honvéd legyőzésére - de ettől még tény, hogy a Mohai Ágnes gyártója keményen szponzorálta a csapatot, mármint természetben: rengeteg ásványvizet halmoztak fel a stadionban. Abban a  helyiségben, amelyre az itt látható ajtó nyílt. (Az információért köszönet id. Horváth Gábornak.)

A fotót egyébként Szabó Jánosnak köszönjük, aki egy 2002-es stadionbejáráson örökítette meg a nevezetes ajtót. Talán sejtette, hogy már nem sokáig lesz a helyén, miként akkorra már eltűnt a legtöbb, egy elmúlt korban a neonreklámokhoz hasonlóan népszerű, nyilvános helyeken látható megoldás. Szabó úr igazán értő és érző emberként ragadta meg a témát, mint leveléből kiderül:

"Vajon a Videoton gyár melyik gyáregységében készíthették, melyik ráérős öreg szaki hajlítgatta, forrasztotta (vagy hegesztette?) a VIDEOTON SC 1941-et formázó fémpálcákat, mint ablakrácsot? Vagy a sportklub megrendelésére készülhetett a szocialista ipar, szívemnek oly kedves remekműve? Nem tudom, mindenesetre lefényképeztem, hátha másban is elmékeket ébreszt."

Ez pontosan így van, köszönet érte. Ami pedig kérdését illeti:

Így utólag pedig felmerül bennem vajon hová lett a bontás során az ablakrács? Remélem valaki megmentette, csak nem dobták a szemétbe? - alighanem költői kérdés marad. Ha valaki mégis információval tud szolgálni, netán magával a nevezetes rácsozattal, ne habozzon megtenni, a Vidi-ereklyék között helye lenne. Meg persze pár üveg Mohai Ágnesnek is.